2010. július 12., hétfő

Nyár és tél

Megvagyok, élek és virulok, de iszonyatosan el vagyok havazva. Nem tudom, hogy más anyukák hogy bírják, de úgy érzem sosem érek a munkáim végére. Nyári szünet van az oviban. Két gyerkőc (4 éves és 16 hónapos) a nyakamon. Reggel játszótér, hazaérek gyorsan főzés, hogy ebéd is legyen, ha szerencsém van ebéd után mindkét csemetét le tudom rakni, akkor gyorsan mosogatok, mosok, vasalok. Alvásból ébredés, játék a lakásban, mert odakint meg lehet főni, aztán 6 körül apa hazaér, elmegy edzeni, mi is lelépünk, már kezd árnyék lenni a játszótéren. Ja és a közelben átadtak egy új "belesétálós" szökőkutat, ami a gyerekek Kánaánja ebben a forróságban. Úgyhogy 8 körül - inkább utána - hazaérünk, fürdetés, altatás. Akkor már nem sok kedvem van sem alkotni sem bloggolni. Ha volt is valami amit sikerült csinálnom, általában időm sincs lefotózni. Szóval így a nyári kánikulában tényleg úgy érzem, hogy nyakig el vagyok havazva. Sógornőmtől várom majd a segítséget, nagyon lelkes, hogy fotózhatja az új üvegékszereimet. Talán akkor már tudok új bejegyzést csinálni.
Ennyi negatívum után nem akarom eltitkolni, hogy ma hihetetlen öröm ért. Egy kísérleti fusing technikás üveg nyakláncom elkelt. Nagyon kedves cukrász barátnőm lecsapott rá.... Az első gazdára talált darab!!! :D Persze fénykép nincs róla :( De bepótolom, remélem...
Kissé megfáradt bejegyzésemet azzal az ígérettel zárom, hogy megpróbálom utolérni magam, és hamarosan újra jelentkezem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése