2011. február 13., vasárnap

Bálint napra

Lehet, hogy most szerzek ősellenségeket. :)

Utálom a Valentin napot.

Nem azért mert nem vagyok romantikus, vagy éppen nem vagyok szerelmes.
Igenis 10 év együttlét után is szerelmes vagyok a férjembe. Szeretem a romantikus dolgokat, szeretek ajándékot kapni virágot, bonbont, csokit, ékszert bármit. Nőből vagyok :)
De ne azért adjanak, mert jaj ma Valentin nap van, és kell, mert meg kell mutatni, hogy szeretem. NEEEE! Vagyis ne csak ma.
Lemondok a Valentin napról, és ezen az egy napon nem kell nekem semmi, amíg az év többi napján is gondol rám.
Ha bevásárol, és hoz egy tábla csokit, csak azért mert tudja, hogy szeretem. Ha szed a gyerekekkel pár szál virágot nekem. Többet ér, ha este amikor a gyerekek már alszanak és mi beszélgetünk, zenét hallgatunk egy pohár bor mellett, és megszólal egy kedves dal, én elkezdem dúdolni, erre ő felpattan, kezét nyújtja és táncolunk.
Ezek az apróságok nekem többet jelentenek, mint egy nagy Valentin napi csokor. Hasonlóan mint az Alíz Csodaországban  Boldog nemvalentin napot! :)


4 megjegyzés:

  1. Tökéletesen egyetértek Veled! megkapóan írtad le a párkapcsolatodat - klassz férjed van::)) milyen jó, hogy az enyém is ilyen - 25 év után is....

    VálaszTörlés
  2. Én is agy gondolom :)De te is igazán szerencsés vagy. Mondjuk ehhez is két ember kell, hogy te is értékeld a gesztusokat, az apróságokat, és ne csak az ajándék árában mérd az "érzelmeket".

    VálaszTörlés
  3. Én sem szeretem, nem is ünnepeljük... talán egyszer, ha virágárus leszek :))))

    VálaszTörlés